Tudatosan írok ilyen " régi" növényekről, azért, hogy ne felejtkezzünk meg róluk!
Asparagus
A nemzetség fajainak csak apró, pikkelyszerű levélkéi vannak, hónaljukban lapos kis levélszerű szárak fillokládumok állnak, s ezek látszanak a növények leveleinek (egyébként valóban a leveleket helyettesítik). Virágaik kicsik, többnyire fehérek. Termésük piros vagy más színű bogyó. Magról vagy a nagyobb növényeket tőosztással is szaporíthatjuk. Gondozásuk fajok szerint kissé eltér, de általában a téli időszakban hűvös, világos helyen kell tartani őket, mérsékelten öntözve. Nyáron félárnyékos helyre tegyük, akár szabadba is, de a cserepüket süllyesszük a földbe, és rendszeres, elég bőséges öntözést kell kapniuk, mert talajának kiszáradása a lombozat sárgulását és lehullását okozhatja. A begyökeresedett növényeket kb. 2 hetente öntözzük meg tápsóoldattal is öntözük meg. Előfordul, hogy a nyáron szépen kifejlődött növények, télen a lakásban teljesen elveszítik dús lombjukat. Ennek oka a növények számára túl meleg, száraz szobalevegő, és részben nem eléggé világos hely. Az ilyen növényeket tegyük, hűvös csak néhány C°- fokos helyre, és nagyon mérsékelten öntözzük őket, majd márciusban vigyük világos, melegebb helyre, az ablak közelébe, és ha a hajtásai előtörtek, fokozatosan több vizet adjunk nekik. Átültetésükhöz lombföldet használjunk, de tápdúsabbá kell tenni trágyafölddel vagy tőzegfekáliával, és néhány százaléknyi folyami homokot is keverjünk a földkeverékbe.
- plumosus - fátyolaszparágusz
Igen finom, fátyolszerű lombozata miatt kedvelt cserepes dísznövényünk. Kissé kényes faj, ezért tűző napra ne tegyük, a világos hely azonban lényeges feltétele kedvező fejlődésének. Rendszeres öntözés fontos, mert ha a talaj kiszárad, azt rendszerint lombozatának a sárgulása, pusztulása követi. De a hosszabb ideig tartó túlöntözést, vízbe állítást sem tűri.Hűvös, 10 C° körüli világos helyen, mérsékelt öntözéssel jól telel, a meleg, fűtött, száraz levegőjű szobában viszont hamarabb elveszíti lombját, mint a többi aszparáguszfaj. Az idősebb növények nagyon hosszú hajtásokat, rajta pedig virágokat, majd sötétlilás kemény magú bogyótermést hoznak. A kereskedelemben cserepes növénynek az alacsony növésű, kertészeti változatát kínálják. Magról szaporítható.
-sprengeri- klárisasparágusz, klárisfű
Hazája Nyugat- Afrika. A legismertebb és nagyon kedvelt cserepes növényünk, és mint virágkötészeti zöld, szinte nélkülözhetetlen. Élénk fénylő zöld fillokládiumjai sűrűn ülnek, dúsan fejlődő hajtásain, amelyek az idősebb nővényeken hosszan lecsüngenek. A talajban víztartalékoló gumói vannak, ezért sokkal jobban tűri a szárazságot, mint az A. plumosus, de ezt elősegítik a keményebb, a szárazságot jobban elviselő fillokládiumjai is. Természetesen a nyári fejlődési időszakban ez a faj is rendszeres öntözést, tápanyag- utánpótlást igényel. Ilyenkor fokozatos szoktatással a teljes napon- akár kiültetve is- nevelhetjük, így sűrű, tömöttebb és szinte fenyőtűszerűen kemény lombozata lesz, sőt rendszerint jobban is virágzik. A kiültetett nővényeket kora ősszel ültessük cserépbe, és zárt, árnyékos helyen tartsuk egy- két hétig. Kis fehér virágai fürtökben jelennek meg; termése eleinte kis zöld bogyó, de az érés idején ragyogó élénk piros gyöngyszemek- kaláris- feltűnő díszei a növénynek. Magról szaporíthatjuk, vagy tőosztással. A téli időszakban világos, hűvös szobában tartott növények megőrzik lombjukat, és nem nevelnek megnyúlt, vékony hajtásokat.
-falcatus- sarlós aszparágusz
Afrika trópusai és Ázsia a hazája ennek az elfásodó törzsű, gazdagon elágazó növénynek. A hajtásai elérik a másfél méter hosszúságot is. Levélszerű fillokládiumjai keskenyek, kemények, 5- 7 cm hosszúak, sötétzöldek. Fiatal kisebb növényeket tarthatunk szobába, idősebb nagy növények, jó ámpolnanövények (csüngő) a folyosókra valóak.
|