<p><strong>Platycerium bifurcatum- Szarvasagancs páfrány</strong></p>

<

Fán élő epifíton páfrányok Ázsia, Afrika, Ausztália trópusi, csapadékban gazdag őserdeiben honos. A nemzettség magyar nevét a jávorszarvas agancsához hasonló leveleiről kapta. Különleges növény, mert ezeken az érdekes alakú, asszimiláló és spóratermő levelein kívül tapadólevelei is vannak, amelyek a faágához, törzséhez rögzítik a növényt, és egyben a humuszgyűjtést is szolgálják az alattuk kifejlődött gyökérzet részére. A régebbi levelek az újonnan föléjük nőtt tapadólevél alatt elpusztulnak, s így azok is a humuszt szaporítják. Kitűnő páfrányok a növényes fákra, a nagyobb szobai üvegházakban. A nem nagyon fűtött és nem túl száraz levegőjű szobákban is megtarthatók, de lehetőleg nem cserépben, hanem faágra, fatörzsdarabra ültetve. Gyökerét a fán lakó növények számára szükséges anyagba kell ültetni, rozsdamentes dróttal vagy műanyag szállal labdaszerűen rákötni, s így rögzíten ... Tovább »

Láttam egy dolmányos varjút, az út aszfaltját segítségül hívva, a diója megtörésére. Milyen elmések az állatok! A varjú az út fölé szállt és két emelet magasságból a csőrében levő diót leejtette az útra. Két kocsi közé, majd megvárta hogy üres legyen az út, és leszállt a diójáért. Ami nem tört össze, újra fölvitte, és megismételte, és ezt annyiszor amíg a dió meg nem tört. A villamos megállóból néztem ezt a jelenetet, és eszembe jutott, hogy hasonló tevékenységet néztem az erkélyünkről, amikor egy egerészölyvet csodáltam meg evés közben. Nem tudom, hogy levadászta-e, vagy csak friss hullájára ment oda az ölyv, de akkurátus táplálkozása felhívta a figyelmemet. Felemelt fejjel alaposan körülnézett, majd gyorsan munkához látott. Először a galamb tollait szedte le egy kis területről, de ezt is tollanként, minden egyes tollnál felnézett, tüzetesen megnézte, hogy nem zavarja-e macska, vagy valaki, és egy tollat kitépett a tetemből. Újabb körülnézés következett. Majd a húshoz fért azt is haso ... Tovább »

Beaucarnea recurvata
Mexikó, Közép-Amerikai országok félsivatagos területein őshonos.
Nolina recurvata néven is forgalmazzák.
Gondozása:
Télire 10 C°- nál melegebbre van szüksége és megfelelő száraz homokos földre.
Ovatossan öntözzük öntözés szempontjából nyugodtan elhanyagolhatjuk. Akkor kell öntözni, ha már a talaj felső rétege kiszáradt. Rendkívűl érzékeny a túlöntözésre!
Egyébként igénytelen, a homokos talajt szereti.

A nemzetségbe több száz faj tartozik, főleg Amerika meleg, trópusi tájain honos növények. Virágzatuk mint a fűszerborsé, torzsavirágzat. Termésük száraz bogyótermés. Szobanövénynek néhány lombozatú, részben színes levelű faj és változatai terjedtek el. Általában húsos, a nedvességet jól tartó levelű növények, ezért a szárazabb szobalevegőt is jól tűrik. Világos de a nyári időszakban ne közvetlen napos helyen tartsuk, rendszeres öntözéssel. A téli időszakban is nagyon lényeges az ablakhoz közeli világos hely, elegendő közepes 17- 18 C° körüli hőmérséklet, az öntözés mérsékelt legyen. A hőingadozásokra és a hideg öntözővízre érzékeny növények.Átültetéshez megfelel a 2 rész lombföld, 2 rész érett trágyaföld vagy komposztföld, 1 rész tőzeg, 1 rész folyami homok keveréke. Szaporíthatjuk hajtás vagy levél dugványról.
Fajtái: Peperomia argirea- márványtevél
caperata
obtusifolia
obtusifolia 'Variegata'
rotundifolia
serpens
serpens 'Variegata' 42 ... Tovább »

Zamioculcas zamifolia a tudományos neve. Hálás növény, igénytelen. Kéthetente elég megöntözni. A több vízre érzékeny. A lakás világos részén helyezzük el, közvetlen napfény ne érje. A hideg, huzatos helyet nem szereti. Ha ezeket a feltételeket betartjuk nagy baj nem lehet vele.
Dekoratív fényes levelei a szoba első dísznövényei közé emelik. Gumóiban hónapokig képes raktározni a vizet. Csak akkor kell átültetni, ha már kimászik a cserépből, szeret nyomorogni, és ekkor hozza virágait. Torzsa virágzata van többnyire fehér, vajszínű.

Úgy látszik Én sem tudok ellent állni a kaktuszoknak.
Olvasgatom a kaktuszokról szóló könyvemet, és egyre jobban kezdenek érdekelni. Egy külön kis világ. Kicsi is, virágzik is, viszonylag kevés törődést igényel, változatos is, utána lehet olvasni. Minden szakíró oda kanyarodik.Lehet, hogy Én is bekapcsolódom a kaktuszgyűjtők táborába? Még egyenlőre fontolgatom.

Méltatlanul elfelejtett igen hálás szobanövény!
> Aspidistra
(Liliace) nemzetségbe tartozik
Japánban, Kínában honos fajok tartoznak ebbe a nemzetségbe, rendszerint kúszó gyöktörzsű, nyeles, széles lándzsás, tőálló levelű növények. Virágaik különlegesek, de rendszerint alig észrevehetők, mert a talajon ülnek, és nem feltűnő színűek.
- elatior
Japánból származik ez az egyik legigénytelenebb szobanövényünk. Föld feletti szára nincs, így a földben kúszó szárából (gyöktörzs) fejlődnek tőálló, széles, lándzsás, a levélnyél felé is elkeskenyedő, 40-60 cm hosszú sötétzöld színű levelei. Az ugyancsak a gyöktörzsből eredő kis virágai a föld felszínén ülnek, bíborbarnák, nem feltűnőek. Tudjuk erről a növényünkről, hogy sok mindent, a hűvöset, meleget, huzatot, rövidebb ideig a szárazságot is eltűri. Ám ha szépen fejlett növénnyé akarjuk nevelni, akkor a nyári időszakban a lakás világos, levegős helyén tartsuk, elég bőséges öntözéssel. A nagyon begy ... Tovább »

A Sansevieriáról fogok írni.
Fácánlevél vagy anyósnyelv, még tigriskelevélnek is nevezik.
A trópusi Afrika, India, Ceylon a hazája, vagyis itt őshonos a nemzetség kb. 50 fajának. Méltatlanul elfelejtett szoba növény. Nemzetségnevüket az 1700-as években élt Sanseviero olasz hercegről (San Seviero hercege) kapták.
Nagyon hálás, kevés vizet igénylő, meleget kedvelő, rövid gyöktörzsű növények. Leveleik is húsosak, pozsgásak, víz tárolásra alkalmasak, hosszú kard alakúak, vagy rövidebbek, egyes fajokéi hengeresek, botszerűek. A fajok legnagyobb részének a virágai hosszú füzérekben helyezkednek el, illatosak. Mint említettem: mind alkalmasak szobanövénynek, mert száraz, meleg szobalevegőt legjobban eltűrő, egyik legjobb dísznövényünk. A napos helyet kedvelik; megfelelő fényben az idősebb növények évről évre virágoznak a szobában is. A nyári forró napsugárzástól azonban óvnunk kell őket, mert leveleik égési foltokat kapnak. Az öntözésre nyáron nem túl igényesek, a téli id ... Tovább »

A Búvár című havilap 1935. januári első számából idézek.
Írta: Greguss Pál
Olvasóink bizonyára valamennyien gyönyörködtek már ennek az érdekes növénynek még érdekesebb leveleiben. A kertészek de a nagyközönség is Philodendron pertusumnak nevezi; ez a neve fákra kapaszkodó természetére, illetve átliggatott leveleire vonatkozik. Elfogadott tudományos neve: Monstera deliciosa. Monsterára Adamson francia botanikus keresztelte éppen monstruózus levelei miatt, míg a deliciosa melléknév kellemes ízű gyümölcsére enged következtetni. A Monstera deliciosa a mi hegyi erdeinkben gyakori mocskos kontyvirágnak (Arum maculatum) a rokona, amely legérdekesebb alakjai főleg Amerikában és a Maláji- szigeteken élnek. A Monstera a tropikus Amerikából származott hozzánk és itt Európában egyik legkedveltebb szobanövényünk lett. Amerikában mintegy 15 faja él. Sötétzöld sajátságosan hasogatott, és átliggatott levelei pompás látványt nyújtanak. Aki a növényt nem ismeri, az első pillanatban arra is ... Tovább »