Láttam egy dolmányos varjút, az út aszfaltját segítségül hívva, a diója megtörésére. Milyen elmések az állatok! A varjú az út fölé szállt és két emelet magasságból a csőrében levő diót leejtette az útra. Két kocsi közé, majd megvárta hogy üres legyen az út, és leszállt a diójáért. Ami nem tört össze, újra fölvitte, és megismételte, és ezt annyiszor amíg a dió meg nem tört. A villamos megállóból néztem ezt a jelenetet, és eszembe jutott, hogy hasonló tevékenységet néztem az erkélyünkről, amikor egy egerészölyvet csodáltam meg evés közben. Nem tudom, hogy levadászta-e, vagy csak friss hullájára ment oda az ölyv, de akkurátus táplálkozása felhívta a figyelmemet. Felemelt fejjel alaposan körülnézett, majd gyorsan munkához látott. Először a galamb tollait szedte le egy kis területről, de ezt is tollanként, minden egyes tollnál felnézett, tüzetesen megnézte, hogy nem zavarja-e macska, vagy valaki, és egy tollat kitépett a tetemből. Újabb körülnézés következett. Majd a húshoz fért azt is haso ... Tovább »